Matrac

Matrac nagy testsúlyhoz és túlsúlyosoknak.

Milyen matracot vegyünk nagy testsúlyhoz?

Matrac választáskor az egyik legfontosabb szempont a testsúly. Az átlag feletti, nagy testsúllyal rendelkezőknek pedig nincs könnyű dolga ha kényelmes és időtálló matracon pihennék ki fáradalmaikat.

A magas BMI indexhez alkalmazkodó matracnak ugyanis olyan igényeknek kell megfelelnie, melyeket az átlagos testsúlyra tervezett ágybetét általában nem tud teljesíteni.

A képhez tartozó alt jellemző üres; matrac-akcio-uj-nincs.jpg a fájlnév

Persze bizonyos szempontból könnyű is a dolga a túlsúlyos vagy termetes embereknek, hiszen az óriási, szinte követhetetlen matrac választék a számukra lecsökken. Másrészről viszont kevés olyan matrac van, mely valóban bírni fogja a strapát a megnövekedett terhelés alatt.

Az erős testalkatúaknak az sem könnyíti meg a dolgát, hogy a „magyar online térben” nem igazán foglalkoznak ezzel a témával. Ezért mentünk egy kicsit jobban utána, mire is kell figyelnünk matrac választásnál, ha testesebbek vagyunk, vagy esetleg nem olyan nyerő a BMI indexünk.

Te is ebbe a kategóriába tartozol? 

Sebaj, olvasd végig hiánypótló, gyakorlatias cikkünket és garantálom, hogy nem tudsz majd mellényúlni nagy teherbírású matracod kiválasztásakor!

Matrac túlsúlyosoknak: a kemény matrac a megoldás?

Az egyik legnehezebb kérdés matrac vásárláskor, egyértelműen az, hogy milyen keménységű legyen a kiszemelt ágybetét. Ez még átlagos testsúlynál is probléma sokszor, nemhogy akkor, amikor „nagy súlyt cipelünk”.

A matrac keménysége ráadásul nagyon szubjektív dolog. Gondoljuk csak el, nem mindegy, hogy matracunkat mondjuk 70 kilóval terheljük vagy éppen 120 kilóval. Átlagos, kisebb súlynál ugyanaz a keménységű matrac masszívabbnak érződik, még nagyobb súlynál egyértelműen lágyabbnak.

Akkor tehát meg is érkeztünk, igaz? Normál testsúlyhoz félkemény, nagy testsúlyhoz pedig kemény matrac szükséges. Hát nem egészen, legalábbis árnyalnunk kell egy kicsit a képet. 

Bár az előbbi megjegyzést sokan törvénynek veszik és valóban sok igazság van benne, inkább csak valamiféle iránytű, melyet figyelembe kell venni. A testsúly mellett ugyanis sok más is befolyásolja az ideális matrac keménységet, úgy mint az alvópóz, testfelépítés, meglévő egészségügyi bántalmak és a „nagy úr”, vagyis a megszokás. 

Ebben a videóban elmesélem, hogy miért nem egészségesek a kemény matracok.

Ha ez nem lenne elég, a matraciparban eltöltött 10 év alatt szerzett tapasztalatunk (2010-ben kezdtük a mókát) megmutatta, hogy bizony lehetnek kivételek.

A megszokás miatt választhat a vékonyka hölgy keményebb matracot, míg a 140 kilós, kigyúrt úriember egy jelentősen lágyabb matracot, hiszen neki az kényelmes oldalt alváshoz, abban „elfér a csípője és a válla” – az alábbi eset valóban megtörtént, a testes úr matraca nagyjából 10 cm memory habot tartalmazott! 

Persze tapasztalataink azért inkább azt mutatják, hogy a nagyobb súlyú emberek többsége az előbb említett teljesen logikus ok – nagyobb súly a matracon, emiatt pedig lágyabb érzet –   miatt általában azért nem a leglágyabb matracot, hanem a félkemény kategóriában is inkább a masszívabbakat, keményebbeket részesíti előnyben. 

Bizonyos keménység alatt ugyanis a matrac nem tud megfelelő támaszt adni a „nehézfiúknak”, már csak ezért sem választhatnak lágyabb matracot. Viszont a túlzottan kemény sem jó megoldás nekik, hiszen az meg olyan gyenge formakövetést nyújt, hogy ugyanúgy túl kemény lesz számukra, mint az átlagembernek.

Másrészt a súlyosabb ember teste jobban elviseli a keményebb felületű matracot, ugyanez viszont „összetörné” az átlagembert alvás közben. Ritka az olyan matrac mely a 70 és 120 kilós embernek is ugyanúgy jó. 

Tehát a nagyobb testtömegű embernek nagy valószínűséggel némileg keményebb, masszívabb matracra van szüksége, mint a normál testsúlyúnak, de a túlzottan kemény matrac itt sem célravezető, az ugyanis kényelmetlen lesz és hát vagy derék bántalmakat okozhat.

Természetesen ahogy megyünk súlyban felfelé, úgy „keményedhet” majd az optimális matrac, hiszen extrém testsúlynál még nagyobb a nyomás a matracon.

A fentiekből látható, hogy a keménység és a megfelelő alátámasztást nem azonos egymással! A nagyon kemény matrac ugyanis nem támogatja hatékonyan gerincoszlopunkat abban, hogy az természetes pozíciójában pihenhessen és regenerálódhasson.

A keményebb tartósabb?

De ugyanígy nem lehet megfeleltetni egymással a matrac keménységét és tartósságát sem. Ez elsőre meglepően hangozhat, ráadásul úgy tapasztaltuk, hogy a matrac szaküzletbe betérők nagy része ezt teljesen logikusnak gondolja. A kemény nehezebben puhul fel, nem?

Hát nagyon nem, a matracban felhasznált alapanyag minősége és tulajdonságai határozzák meg, hogy az évek múltán az milyen gyorsan adja meg magát, a keménységnek vajmi kevés köze van hozzá. Sőt, az általában még hátrány is, de erre majd később kitérünk részletesebben is. 

Olyan szinten problematikus a keménység kérdése a matracoknál, hogy az egyes gyártók és forgalmazók által használt keménységi skáláknak sincsen sok értelme. Ilyen a főként német nyelvterületen használt H1-től H5-ig terjedő keménységi standard.  

Egyrészt csak néhányan használják, ezért a gyártók matracait nem lehet objektíven összehasonlítani egymással, másrészt annyira relatív a keménység, hogy nagyon sok haszna amúgy sem igazán lenne.

Így nem marad más hátra, mint a személyes matracpróba. Mivel nagy testsúlynál még nehezebb kitalálni a matrac leírásából hogy az valójában mennyire képes megtámasztani és mennyire lesz kényelmes, ezért fel kell kerekedni és el kell battyogni a matracszaküzletbe, ahol a kiszemelt matracokat kipróbálva és a szakértői tanácsokkal megtámogatva hozhatunk jó döntést.

Tehát ami elengedhetetlen a magas versenysúlyban lévőknek: megfelelő alátámasztás és kényelem – jó formakövetés –  is egyben. Ez pedig nagy testsúly esetén így együtt nagyon nem hangzik egyszerűnek, de azért – amint látni fogjuk később – van rá megoldás.

Egy vagy két oldalas matracot keressünk?

A „súlyosabb egyéniségek” olyan matracokkal is találkozhatnak, melyeknél két keménységű oldal van. Ez előnyös is lehet, de van amikor inkább csak hátráltató tényező. 

Amikor matracunk két eltérő oldala ugyanolyan keménységű, akkor nyugodt szívvel lehet és kell is forgatni azt, hogy a testsúly miatt ne „roppanjon” össze.

Mivel az előzőleg kipróbált, nagy terhelhetőségű matracunk pont ideális keménységű, ezért forgatáskor nem lesz meglepetés, mivel a matrac másik fele is ugyanolyan kemény és ezzel kényelmes lesz.  Ráadásul az időnkénti átforgatással növelhetjük matracunk tartósságát.

Amikor matracunk kétféle keménységű oldallal rendelkezik, akkor probléma lehet a dologból, főként ha nagy a különbség a két oldal között.

Másrészt mivel nem forgatjuk majd át a matracot, a csak az egyik oldalán terhelt matrac fekvőfelülete nagyobb terhelésnek lesz kitéve és gyorsabban teknősödik majd ki.

Mindamellett ez a megoldás előnyünkre is válhat, hiszen ha idővel változnak preferenciáink, alváspózunk vagy éppen testsúlyunk, esetleg testalkatunk, akkor a változtatható komfort bizony jól jöhet majd. 

Ezen érvek és ellenérvek mérlegelésével érdemes tehát egy vagy két komfortoldalú matracot választani nagyobb súlyhoz.

Az alváspozíció és a testsúly kérdése – zónás matracok

A megszokott alvópóz is nagyon lényeges a nagyobb súlyú ember számára, amikor matracot választ. Nem mindegy ugyanis, hogy háton, oldalt vagy éppen hason hajtjuk álomra a fejünket. 

A két legegészségesebb alvási testhelyzet a háton alvás és az oldalt fekvés – valamint ezek variációi.  Az emberek jelentős része oldalra fordul, amikor eljön a szundikálás ideje, a többiek pedig a másik kettő közül választanak – ebből a felmérésünkből is ez derül ki, de ez világviszonylatban is így van. Persze alvás közben azért váltogatjuk az alvópózókat és ez egy bizonyos szintig természetes és egészséges is.

Legjobb a háton alvás

A legjobb súlyeloszlás a háton alváskor lehetséges, így gerincoszlopunknak ez a legjobb, mivel csak minimálisan képződhetnek nyomáspontok. A probléma viszont az vele, hogy a légúti bántalmakra és horkolásra nagyon nincs jó hatással – persze semmi sem lehet tökéletes…

Az ideális súlyeloszlás miatt háton alvásnál a némileg – ez volt a kulcsszó! –  keményebb matracok is optimálisak lehetnek, de azért a túlzottan kemények ekkor sem ajánlottak.

Testsúly és testalkat – túlsúlyról van-e szó vagy erős testalkatról –  függvényében olyan keményet kell választani, mely megtámaszt ugyan, de nem engedi beesni a medencénket illetve a hátgerinc csigolyáit sem deformálja – ugyanis ahogy a többi gerincszakasz, úgy a hátgerinc sem teljesen egyenes. 

Bár oldalt fekvésnél könnyebben tudunk lélegezni, ez egy kicsivel előnytelenebb a gerincnek, hiszen ekkor jönnek képbe az úgynevezett „kiugró testrészek”, a váll illetve a csípő. Ezek nyomódhatnak oldalt alvásnál, ez pedig kényelmetlenséget, fájdalmakat okozhat és a vérkeringést hatékonyságát is ronthatják. 

Oldalt fekvésnél ugyanis csípőnknek és gerincünknek valamelyest be kell nyomódnia matracunkba, „lejjebb kell kerülnie”, mint a többi résznek. Így lehet egyenes gerincünk, pontosabban így veheti fel természetes görbületeit – gerincoszlopunk S-alakot formáz. 

Bár ahogy említettük is, a túlsúlyos vagy erősebb testfelépítésű emberek jobban elbírják a kemény felületet, nekik is olyan matracra van szükségük oldalt alváshoz, mely egyszerre támaszt meg és formát is követ, hogy ne sajgó fájdalommal keljenek fel reggelente – emlékezzünk a korábban említett 140 kilós „erős emberünk” példájára!

Az ideális matrac számukra az ebben az alvóhelyzetben, mely meg tudja tartani – túlsúlyosaknál – a nehezebb hasi részt illetve az erősebb medencét, de a vékonyabb és törékenyebb vállat és csípőt lágyan beengedi.

Hason aludni rossz.

A hason alvást egyöntetűen negatívan ítéli meg a szakma. Hason fekvésnél ugyanis a lumbális – derék – csigolyák feszülnek, illetve a fej elfordítása miatt – e nélkül nem tudunk hason aludni – a nyaki csigolyák elfordulnak.

Túlsúly esetén félő hogy ebben a pózban nyomódik a has, ami a gerincoszlopra is káros hatással van. Hason fekvéshez is inkább a jól támasztó, kissé kemény matracokat szoktuk ajánlani, a kőkeményeken viszont nem tudunk majd jól aludni – persze ebben az alvási pozícióban is testsúly és testfelépítés függő, hogy milyen keménységű matracra is van szükségünk.

Mi újság az oldalt fekvéssel?

Láthattuk, matracunknak sok követelménynek kell megfelelnie, úgy kell egészséges – nem túl kemény, de nem is túl puha – támaszt nyújtania, hogy figyelembe veszi súlyunkat, felépítésünket, alvópózunkat stb.

Az egyes testrészeknél más és más alátámasztásra, keménységre lehet tehát szükségünk – ennek legfőként oldalt alvásnál van jelentősége. Ebből a megfontolásból ma már a matracok jelentős részét úgy tervezik meg, hogy különféle keménységű ergonómiai zónák támogassák testünket pihenés közben. Ezek zónás matracok tehát precízebb formakövetéssel rendelkeznek, mint normál társaik.

A súlyosabb testnél természetesen ugyanúgy szükség lehet ezekre az ergonómiai zónákra, mint az átlagosnál. Az erősebb testalkatnál, izmos felépítésnél nem sok gond lehet, mert a testsúly ugyanúgy oszlik el, mint más esetben.

A túlsúlynál viszont, amikor egy ponton koncentrálódik nagyobb teher, akkor már problémásabb a dolog, ott karakteresebbnek kell lenni a zónázásnak, hiszen a vállat és csípőt beengedni, a hasat pedig megtámasztania kell a matracnak.

Milyen vastag legyen nagyobb súlynál a matracunk?

A matrac vastagság is nagyon fontos, ha magasabb versenysúlyban vagyunk. Egy példával érzékeltetném ezt. Amikor ráfekszünk a matracra, akkor testünk súlyával ránehezedve egyszerűen benyomjuk azt, egyes testrészeink jelentősen is belenyomódhatnak. Vagyis kell a matracnak egy olyan vastagság, ha úgy tetszik „mélység”, mely be tudja fogadni testünket. 

Így tehát nagyon nem mindegy hogy mit mutat az a fránya mérleg. A nagyobb súlynál a megnövekedett nyomás miatt egyszerűen nagyobb mélység kell, ami be tud fogadni, meg tud támasztani. Tehát a 120 kilós súly megkövetel egy vastagabb matracot, még egy 70 kilós vékonyabbal is beérheti. 

Bonyolítja a vastagság kérdését azonban, hogy van olyan matrac ami olyan tömör és masszív, hogy akár 16-18 centisen is simán megtámaszt, és van olyan, mely vastagabb ugyan, de vagy túl lágy, vagy annyira ki van belőle spórolva az anyag, hogy szinte teljesen benyomódik a súly alatt. Vagyis a vastagságot és masszívságot – meg persze a minőséget – együtt kell figyelembe venni.

Egy átlagos súlyú felnőtt ember számára egy nagyjából 17-18 centiméter vastag, megfelelő minőségű matrac már képes optimális támaszt adni, anélkül hogy érezné az oldalában a matrac alatt lévő bordasor kellemetlen nyomását.  Nagyobb súlyhoz pedig elkelhet akár egy vastagabb is, attól függően hogy az illető mondjuk 100-110 vagy éppen 150 kg-ot nyom.

Az Egyesült Állomokban sokan gondolják azt, hogy a nagy testsúly alá alaphangon 25 cm, de még inkább vastagabb, legalább 30 centi vastag ágybetét kell. Nem szabad elfelejtenünk, hogy azon a matracpiacon az ágybetétek átlagos vastagsága – némi túlzással – ez a 30 cm, így nem is kell ezen nagyon meglepődni.

A vastagabb matrac pedig a több anyag miatt némileg tartósabb is lehet , de ennek egy bizonyos vastagság felett már nincs olyan nagy jelentősége, ha például a kinézett matrac csak 20, nem pedig 25 cm akkor azon nem sok fog múlni. Főleg akkor, ha a szokásosnál tartósabb alapanyagokból készült.

Mennyire lesz tartós egy matrac egy túlsúlyos ember alatt?

Meddig kell bírnia egy jó matracnak? Erről mindenkinek megvan a határozott, de sokszor sajnos nem megalapozott véleménye. De, hogy ne térjünk el a tárgytól, vajon mire számíthat az matracának időtállóságával kapcsolatban, aki ráadásul még túlsúllyal vagy erősebb testalkattal is rendelkezik?

Mivel a nagy súly nagyobb terhelést jelent a matracunk számára, ezért egy 120 kilós ember ágybetétje gyorsabban fog puhulni és hamarabb fog tönkremenni, mint egy 80 kilósé. Ez egyszerű mechanika.

Ez még akkor is így, van ha gondosan választják meg a testesebbek a matracukat, nagy gondot fordítva a vastagságra, az alapanyagok minőségére és tulajdonságaira stb. Még ebben az esetben is gyorsabban fog matracuk elhasználódni. 

A matrac tartósság fogalmát némileg nehezíti az a tény, hogy eléggé szubjektív az, kinek mikor tűnik fel úgy igazán ágybetétjének amortizációja. Van aki állítja, ugyanúgy tart matraca 10 év után is mint eleinte – itt természetesen arról van szó, hogy nem tűnik fel a matrac folyamatos puhulása – , van aki pedig már 1-2 év után is megérzi a puhulást. 

Az előbbiekből tehát ki is tűnik, matracunk nem néhány év után puhul majd fel hirtelen, hanem fokozatosan, évről évre, hónapról hónapra. A használatból eredő lágyulás és amortizáció pedig teljesen természetes folyamat, ezt nagyon lényeges megérteni.

Ahogy az autónk gumija is kopik a súrlódástól, mechanikai igénybevételtől, úgy „kopik” a matracunk is. Minden matrac elhasználódik egyszer. Nincs kivétel.

De mennyi az annyi?

Átlagos súly és testalkat esetén egy jó matracnak illik nagyjából 6-8 évig kitartania. A fokozatos felpuhulás nagyjából ekkor éri el azt a szintet, hogy a matrac általában már nem tud egészséges és kényelmes alátámasztást nyújtani gerincünknek.

Ezt szoktuk hasznos élettartamnak nevezni. A hasznos élettartamot persze sok minden befolyásolja. Rövidebb és hosszabb is lehet.

A matracot lehet persze tovább is használni – ezért a tartósság lehet hosszabb, mint a hasznos élettartam – , hiszen a reggeli hát és derékfájdalmak nem jelentkeznek azonnal, viszont nem érdemes megvárni a 10-12 esztendőt, amikor már kész a baj – ágybetétünket ráadásul nemcsak a leamortizálódás fenyegeti, hanem szép lassan a higiénikusságát is elveszti, már csak ezért is érdemes legkésőbb 8 év után cserélni.

Azonban a képlet azonnal megváltozik, ha az átlagnál nagyobb súllyal terheljük nap mint nap matracunkat, ekkor jelentősen le tud csökkeni sajnos a matrac hasznos élettartama attól függően, hogy mekkora ténylegesen a súlytöbblet.  

Amennyiben téged is érint ez, akkor sajnos el kell fogadnod, hogy matracod nem 6-8, hanem hamarabb, akár már 4-5 éven belül is jelentős lágyuláson mehet keresztül, extrém testsúly – mondjuk 150-160 kg – esetén pedig még gyorsabban. Tudatosítsd ezt magadban és akkor biztos nem fog csalódás érni.

Erre pedig nem megoldás – ahogy korábban is utaltunk rá – a kemény matrac. Attól hogy kemény, nem fog lassabban tönkremenni – azon egyszerű oknál fogva, hogy nem a keménységtől függ a matracok időtállósága. Te se kövesd el azt a hibát hogy emiatt kimondottan kemény ágybetétet veszel. Nem érsz el vele semmit, tartósabb nem lesz, viszont kényelmetlenebb szinte biztosan.

Cikkünk vége felé majd szót ejtünk arról is, hogyan használd matracodat, hogyha emberesebb vagy és szeretnéd maximalizálni hasznos élettartamát. Az egyes alapanyagok tartóssági mutatóiról pedig az alapanyagokról szóló részben értekezünk majd bővebben.

Hosszú évek során szerzett tapasztalataink azt mutatják, hogy a matrac vásárlók sokszor sajnos nincsenek tisztában a matracok kihordási idejével, hasznos élettartamával – ennek okait reggelig lehetne sorolni, most nem mennék bele – , ebből pedig félreértések is származhatnak, például a garanciaigény érvényesítésénél.

Amikor pár éve egy nagy lakberendezési kiállításon csináltunk egy felmérést ezzel kapcsolatban, abból pedig az derült ki, hogy a megkérdezettek jelentős része egy legalább 15-20 éves élettartamot elvár a matracától.

Az az igazság, hogy a kényelmes alátámasztást nyújtó matracipari anyagok egytől egyig tönkremennek. A sokat emlegetett „nagyi kanapéja” csak azért volt jó 10-20 évig mert több centi vastag acélhuzalból készült – ez volt az epeda rugózat – , kényelmes viszont sohasem volt.

Piros pont lehet viszont matrac vásárláskor, ha kinézett ágybetétünk rendelkezik LGA matrac tanúsítvánnyal. A kölni központú TÜV Rheinland vizsgálja és minősíti a matracanyagok minőségét és tartósságát – a káros anyag tartalom mellett – , valamint kiad erről egy LGA minősítést is. Erről bővebben itt olvashatsz: LGA matrac minősítések.

A DIN EN 1957-es szabvány alapján azt tesztelik, hogy a normál használatból adódó terhelés mellet a matrac milyen mértékben képes megtartani a formáját.

A matracanyagot 15 illetve 30 ezer cikluson keresztül körülbelül 150 kg-os terhelésnek vetik alá. Megvizsgálják hogy 15 ezer illetve 30 ezer ciklust követően mennyit változott a matrac keménysége valamint a tesztelés végén a vastagsága és a rugalmassága. Minden kategóriára 25 pont kapható, összesen tehát 100 pont szerezhető.

Amelyik matrac „túléli” ezt a terhelést illetve magas ponthatárt ér el a vizsgálat során, annál kétség sem lehet a kiemelkedő strapabírásról. 

Őszintén a matrac súlyhatárról és garanciáról

A tartóssággal elvileg szorosan összefügg a matracunk súlyhatára is. A gyártók és forgalmazók a matracokhoz minden esetben meg szoktak adni egy súlyhatárt, avagy maximális terhelhetőséget – ezt egy főre lebontva adják meg.

Minél inkább testesebb és nagyobb súlyú vagy, annál magasabb súlyhatárral rendelkező matracokkal érdemes szemezgetned, hiszen a nagyobb terhelhetőség jobb strapabírást is jelent egyben. Legalábbis elméletben mindenképpen. 

Az ajánljuk azonban, hogy mindig nézd meg a nagy teherbírással hirdetett matracoknak a tulajdonságait – például milyen vastag a matrac, mennyire sűrű a habanyag, mekkora a rugószám és milyen vastag a rugó, milyen típusú és sűrűségű latexből készült stb – mert ezekből következtetéseket vonhatsz le a valódi teherbírásról.

 Ugyanis ráírni bármit rá lehet a matracra. Olyan „nagy teherbírású” matraccal is találkozhatsz például, mely olyan vékonyka, hogy esetleg kamasz alá tudnánk ajánlani, illetve csak az egyik fele készül nagy sűrűségű hideghabból. Ez a matrac teljesen rendben lenne, ha például 5 centivel vastagabb lenne és teljes egészében nagy sűrűségű HD habból készülne. Itt olvashat részletesen erről a témáról: HD hideghab matracok

 Azt érdemes tudnod azonban, hogy a gyakorlatban a súlyhatárnál szó sincs arról, hogyha mondjuk a 120 kilós súlyhatárú matracnál a felső lécet súrolod, akkor az a matrac neked addig lesz kényelmes, mint egy 80 kilós embernek. Az autóddal is mehetsz 220-al, hiszen az a végsebessége, de hosszú távon biztos nem tesz jót neki.

A matracok ugyanis alapvetően átlagos testsúlyra vannak tervezve. A súlyhatár pedig inkább csak egy viszonyszám, mely utalhat a strapabírásra, de nem igazán egzakt dolog. Ha lehet válassz olyan ágybetétet, melynél a megengedett súlyhatár magasabb, mint a tényleges testsúlyod. Emellett pedig az LGA tartósság és minőség tanúsítvány is jó iránytű lehet.

De ugyanilyen viszonyszám a matracra vállalt garancia idő is, mellyel „könnyen játszhatnak” a forgalmazók. Vagyis a hosszabb garanciaidő elméletben jelezhet tartósabb kivitelt, amikor viszont azt látjuk, hogy a teljesen átlagos matracra – vagy éppen egy halál gagyira – 15-20 év garancia van, a komolyabbra pedig sokszor 6-8 év, akkor elkezdhetünk gondolkodni.

Persze nagy különbségek vannak a vállalt garanciák között, nemcsak az időtartam hanem a feltételek tekintetében is. Az egyik a hasznos élettartamot figyelembe véve ad mondjuk 6-10 évet, a másik pedig 20-at, mely olyan értékcsökkenő garanciát takar, hogy 10 év után már a matrac vételárának arányos részét kifizetve kapunk egy új matracot.

A garancia a matracoknál a gyártási hibákra vonatkozik, a használatból adódó amortizációra nem – ez elég logikus is, a cipőt sem viheted vissza, mert kopik a talpa. Emiatt a komolyabb garanciák meghatározzák a gödrösödés pontos mértékét, aminél már elismerik a garanciális hibát. Ez még a legjobbaknál is kb 2-3 cm. 

Ha nagyobb testsúlynál jobban használódik a matracod az természetes, ha nincs baj a matrac minőségével és a teknő nem haladja meg a garanciában meghatározott értéket akkor a reklamációdnak nem lesz alapja. 

Miért olyan fontos a matrac átszellőzése nagy testsúlynál?

A nyugodt és pihentető alváshoz többek között az is elengedhetetlen, hogy megfelelő legyen az alvásklíma. A száraz, hűvös klímában, leizzadás nélkül lehet a legjobban aludni,  ezért olyan fontos, hogy a matracunk rendesen átszellőzzön.

Ha viszont nagyobb testsúlyunk vagy  erősebb a testfelépítésünk akkor bizony nehezebben úszhatjuk meg az izzadást. A nagyobb test jobban belesüpped a matracba, ami miatt a testhő úgymond megreked és nehezebben távozik.  

A túlzottan lágy matrac tehát nemcsak a gyenge alátámasztás miatt nem ajánlott nagy súlynál, hanem a fokozottabb izzadás miatt is rossz megoldás. 

Az egyesült államokbeli National Library of Medicine National Institutes of Health tanulmánya szerint a testsúly nem befolyásolja testünk maghőmérsékletét. Ettől függetlenül a túlsúlyosaknál a felhalmozódott súlyfelesleg szigeteli a hőt, a testpára nehezebben tud eljutni a bőrhöz és azon  keresztül távozni.

Az erősebb testalkatúak a mindennapi tevékenységeknél ráadásul több hőt termelnek mivel több energiára van szükségük, melyet több izzadással tud csak a szervezet elpárologtatni.

A termodinamika elve szerint a kis méretű tárgyak felszín/térfogat aránya nagyobb, míg a nagyobbaké pedig kisebb. Mivel az testhő a bőrön keresztül tud elpárologni, a nagyobb embereknél ezért is rosszabb a hőelvezetés.

Egy jól szellőző matrac azonban mérsékelheti valamelyest a fenti hátrányokat. Nemsokára pedig utánajárunk annak is, melyik matractípus mennyire szellőzik jól.

Milyen matractípust válasszunk, ha termetesek vagyunk?

Ha most azt várod, hogy mondjak egy konkrét típust, akkor csalódni fogsz, ehelyett inkább megmutatom, melyik típusnál mire érdemes majd figyelned.

Rugós matrac

Ha ragaszkodsz a rugós matracokhoz, akkor a táskarugós matracokat ajánljuk – zsákrugós, tasakrugós illetve Marshall rugósnak is nevezik ezeket.

A táskarugós matrac ugyanis tartósabb és kényelmesebb is, mint a Bonell rugós matracok. A Bonell rugózat kis számú, nagyméretű és általában tölcsér alakú rugókból áll, melyek össze vannak fűzve egymással. Ez a megoldás több szempontból sem szerencsés. 

Az összefűzött rugók miatt a bonell rugós matrac áthullámzik, ezért ha nagyobb súllyal ráhuppansz, a párod leesik az ágyról. Ennél a rugózatnál gyenge a formakövetés és nem nyújt olyan kényelmet. Mivel kevés rugót tartalmaz – kb 200-300 van egy matracban – ezért nagyobb súly esik egy-egy rugóra, így a bonell rugózat könnyebben deformálódik és veszít tartásából. 

A táskarugós matrac vele szemben sok kis rugót tartalmaz, melyek kis zsákokba varrva külön-külön mozognak. A megfelelő tulajdonságokkal rendelkező zsákrugós matrac nemcsak időtállóbb, hanem pontrugalmas és kényelmesebb is, mint a bonell rugós ágybetétek. 

Táskarugós matrac vásárlásnál a rugószámra, a rugóvastagságra illetve a kényelmi rétegre kell nagy hangsúlyt fektetni. Minél több a rugó, annál formakövetőbb és tartósabb is a matrac. Az átlag rugósűrűség itthon nagyjából 250 db/m3, nagyobb testsúly esetén azonban érdemes sűrűbbet választani, a 300-350 db körüli már ideális lehet – exkluzívabb táskarugós matracoknál akár 400-600 is lehet a rugószám, ott viszont már mélyen a pénztárcába kell nyúlni.

A rugóvastagság nagyjából 1,2 és 2,2 mm között változik a táskarugós matracnál. A testsúlyodnak megfelelően kell a rugóvastagságot megválasztanod. Minél vastagabb a rugó, annál jobban tart és annál nehezebben deformálódik majd, a nagyon vastagtól viszont túlzottan kemény is lehet a zsákrugós matrac – a John Ryan by Design rugós matrac szakértői blog egyébként az 1,2-1,4 mm vastag rugózatot sorolja a lágyak és félkemények közé illetve 1,6-tól indul a kemény illetve 1,9-től a nagyon kemény rugózat.

A magyarországi matracboltok nem mindig kötik az orrunkra a zsákrugók átmérőjét, a nyilvános adatok alapján nálunk inkább a keményebb rugózatok – 1,7-2,2 mm –  vannak forgalomban.

A kényelmi réteg kényelmesebbé teheti a zsákrugózatot. Mivel erősebb testalkat esetén jobban benyomódsz majd a matracba, több hely kell a csípődnek és válladnak, ezért ha lehet vastag komfortréteg legyen a rugózaton, ami valódi kényelmet nyújt és tehermentesíti a csigolyáidat. Ez széles váll és csípő esetén akár 6-8 cm vastag is lehet.

A topper vagy komfortréteg általában valamilyen habanyagból vagy latexből készül, lejjebb ejtünk szót arról, hogy melyiket érdemes szemezned ha súlyosabb vagy.

A  táskarugós matrac a legjobban szellőző matractípusok közé tartozik – feltéve hogy nem hagyományos memory habot pakoltak rá kényelmi rétegként. Az acélrugóról sokan azt gondolják, hogy időtállóbb, mint más matrac anyagok. A helyzet inkább az, hogy reálisan nem rosszabb, de nem is jobb más anyagoknál.

Nagyobb testsúlynál tehát az ajánlott kategóriába tartoznak a jól megtervezett táskarugós matracok.

Memory matrac

A hagyományos memory matracoknak több hátrányuk van mind előnyük a testesebb emberek számára. Tartozhat bár  a legkényelmesebb alapanyagok közé a memória hab, olyan szinten gyenge a átszellőzése és annyira fel tud hevülni, hogy az izzadósabb túlsúlyos embereknek kész rémálom lehet egy nyári éjszakán. 

Ráadásul mivel a súlyosabb ember a legtöbbször nehezebben mozog, a mocsárszerűen elnyelő memory habban kész tornamutatvány lehet átfordulni éjszakánként.

Egy próbát persze lehet vele tenni, de tapasztalataink szerint nem tartozik a kedvencek közé a súlyosabb emberek körében. Az előbb említett hátrányok miatt a memory matrac egyébként a legmegosztóbb itthon, vagy nagyon szeretik, vagy ki nem állhatják.

Más habanyagokhoz hasonlóan a memory hab tartóssága is az anyagsűrűségtől függ.  Minél sűrűbb a memória hab, annál formatartóbb és annál lassabban veszti el kényelmességét. Tehát nagyobb testsúlyhoz a nagy sűrűségű memory hab lenne alapvetően optimális, mely jobb formatartással rendelkezik. Igen ám, de ezek a nagy sűrűségű memory hab matracok elég ritkák itthon illetve sűrűbb memory hab sajnos még könnyebben melegszik és a mozgást is hatékonyabban akadályozza.

Az átlagos memory hab sűrűség 50 kg/m3 itthon, ez már viszonylag jól hozza a memory matracokra jellemző kényelmet és tartósságot is. A magas sűrűségű memory hab matracok időnként jelennek meg a hazai forgalmazók kínálatában. 

Ilyen például a dán Tempur, melynél nagyjából 85 kg/m3 a memory hab sűrűsége. Az olasz Perdormire matrac gyártó néhány évvel ezelőtt egy 95-ös sűrűségű luxus memory matracot is piacra dobott.

A sűrűség mellet a memory hab vastagsága is lényeges, hiszen ettől függ hogy mennyire lesz kényelmes a matrac. Ez nagyban függ attól, hogy milyen alátámasztó rétegre kerül a matrac, milyen annak a keménysége és formakövetése. 

A memory hab komfortréteg rugós, hideghab vagy ritkábban kókusz, esetleg latex tartómagon is elláthatja a funkcióját. Általában 2 és 8 centi között változik a vastagsága, erősebb vállnál és csípőnél elkelhet egy vastagabb, akár 6-8 cm is, ha a keményebb tartórész azt megkívánja.

Ha viszont ennyire megosztó a memory matrac nálunk, akkor minek köszönheti olyan nagy sikerét a tengerentúlon?

Annak, hogy a pocsék szellőzést ott speciális memória anyagokkal könnyedén ki tudták küszöbölni, az Egyesült Államok matracpiacának szinte csak ezek a speciális, jól – vagy legalábbis jobban – szellőző memory matracok vannak jelen. 

Ezzel szemben nálunk a memory matracok többsége hagyományos memory habból készül, emellett esetleg készülhet memory gél habból, mely valóban hűsebb érzetű és lassabban melegszik át – ez egy-két fokkal jobb csak, mint a hagyományos memory –  illetve a dél-kelet ázsiai piacra fejlesztett cellpur memory hab, amely azonban már hatékonyabban ventilál.

Aki ilyen matracot keres és biztos megoldást akar, annak érdemes átnéznie az emc matracok témakörét.

Hideghab matrac

A hideghab matrac jelenleg a legnépszerűbb ágybetétek közé tartozik. Ez annak köszönhető, hogy keménység, rugalmasság és sűrűség szerint játszik könnyedséggel variálható, anélkül hogy bármilyen más anyagot fel kellene használnunk hozzá – egyébként léteznek persze „hibrid” megoldások is, amikor más anyaggal kombinálják a hideghabot.

Egyetlen videóban minden, amit a hideghabokról tudnod kell.

Emellett zónázással tovább növelhető a hideghab kényelmessége és formakövetése valamint az amúgy is jó szellőzése. 

Így olyan hideghab matracot is könnyen lehet készíteni, mely nagyobb súlyú, testesebb embernél is lehet egyszerre kényelmes és tartós. Saját tapasztalataink szerint ezeket gyakrabban választják a testesebb emberek, mint például a táskarugós matracokat.

Amikor hideghab matracot nézel, keresd a HR hideghab és HD hideghab matracokat. A nagy rugalmasságú HR hideghab matrac – elnevezése az angol High Resilience kifejezésből ered – sokkal ruganyosabb, kényelmesebb, jobban szellőzik illetve alaktartóbb is, mint a hagyományos hideghabok.  

Mivel extra testsúlynál nagyon lényeges, hogy ne rogyjon meg a matrac alattad, ezért „kötelező”, hogy hideghab matracod nagy sűrűségű hideghabból készüljön.

A nagy sűrűségű, HD – a High Density kifejezésből – hideghab matracok ugyanis jobban ellenállnak a puhulásnak és kifekvésnek, mint a normál hideghabok. A tömörebb, több anyagot tartalmazó hideghab jobban tart és lassabban is puhul. 

Az átlagos hideghab sűrűsége Magyarországon olyan 28-32 kg/m3 között mozog. A nagy sűrűségű HD hideghab pedig 40 kg/m3-nél kezdődik. Ha lehet ne menj ez alá matracvásárláskor. A legsűrűbb hideghab matrac – 55 kg/m3 – Magyarországon jelenleg a Matracman Shopban érhető el Endura néven.

A hideghaboknál is szokták alkalmazni az ergonómiai zónázást – általában 5 vagy 7  zónát hoznak létre – , ettől jobban idomul a test vonalához a matrac és hatékonyabban ventilál. A habrugós matracokat is ilyen HR és HD hideghabokból készítik.

A zónázással és habrugós kialakítással tehát kisebb, nagyobb mértékben lágyítják is a matracot, testsúlyodtól függ, hogy neked a zónás/habrugós vagy az e nélküli nyújt-e majd megfelelő alátámasztást. 

Latex matrac

Az egyik legjobb választás túlsúlyosoknak a latex matrac. Cikkünk elején említettük, hogy azért olyan nehéz matracot találni nagy súlyhoz, mert egyszerre kell megtámasztani a testet a matracnak és egyszerre olyan formakövetést is nyújtania, melytől pihentetőbb és kényelmesebb lesz az alvás.

A latex matracokról A-tól Z-ig…

A jó latex matrac képes erre. Ha figyelmesen választod ki, akkor szuper rugalmas, de masszív alátámasztást nyújt majd neked, nagy tömörsége révén hosszú ideig kiszolgál és nem izzadsz majd rajta , mivel ez az egyik legjobban szellőző tömör matracanyag.

Mire is kell figyelni latex matrac vásárláskor, ha nagy a testsúlyod?

A latex matracokat nem minden esetben készítik természetes anyagokból. A legtöbb latex matrac natúr és szintetikus latex keverékéből áll – a természetes latex aránya általában 20-40% ezeknél. Természetes latex matracokat nehezebb kifogni – ezek natúr anyag tartalma 90-95% körül mozog.

A természetes latex matracot ajánljuk Neked, az ugyanis tökéletesen megtámasztja a nagyobb súlyt, de egyúttal a rugalmassága a kiemelkedő, sokkal jobb formakövető, mint a kevert latex matracok.

A természetes latex az egyik legtartósabb matrac anyag, nagy tömörsége – dupla olyan tömör, mint egy hideghab! – miatt a súlyosabb testet is hosszú távon képes úgy alátámasztani, hogy szerkezete deformálódna. Ráadásként jobban is szellőzik a kevert latex matracoknál.

Persze nem szabad leírni a kevert latexeket sem, a matrac felhozatalban azok se számítanak egyáltalán rossznak – sőt –, de  azért ha egy lehetőség van, akkor inkább válaszd a natúr latexet.

A latex anyag tömegsűrűsége határozza meg,  milyen masszív illetve kemény a latex matrac. Ez az érték eltér a kevert és a természetes latex matracoknál, hiába tömörebb a természetes latex, még így is rugalmasabb és lágyabb a kevertnél.

A természetes latexnél legtöbbször 70 kg/m3 és 90 kg/m3 között van a tömegsűrűség. Nagyobb testsúlyhoz leginkább a 90-es sűrűséget ajánljuk. A keverteknél pedig a 70-es sűrűség nyújthat már ideális támaszt.

Kétféle latex típussal találkozhatunk, az egyik a Dunlop, a másik pedig a Talalay. Ezek lényegében eltérő gyártási technológiák. A Dunlop latex matrac készül a hagyományos technológiával, ennek köszönhetően tömörebb és masszívabb, mint a Talalay latex matrac. A Dunlop matrac előállítása ráadásul olcsóbb és környezetbarátabb is.

A masszív Dunlop latex jól megtámasztja a tested, ráadásul tömörsége miatt nagyon tartós. A „tiszta” – más anyaggal nem kombinált – latex matracok ezért minden esetben Dunlop latexből készülnek,  a Talalay latexet pedig komfortrétegként alkalmazzák inkább.

Melyik a legtartósabb matractípus a súlyos emberek számára?

Tapasztalataink azt mutatják, hatalmas különbségek nincsenek az egyes matractípusok között e tekintetben. Ha jól van megcsinálva a matrac, akkor bármelyikkel jól járhatsz, válaszd azt amelyik a legszimpatikusabb. 

Fontos tisztázni, a rugós matracok semmivel sem tartósabbak más matracoknál, sőt. Az acélrugózat is megadja magát egy idő után illetve rugók mellett felhasznált anyagok elhasználódása után elég kellemetlen és kényelmetlen az acélrugókon feküdni.

Egy kis érdekesség. A Sleeplikethedead végzett egy felmérést a matractípusok tartósságával kapcsolatban. Ebben éppen a rugós matracok végeztek az utolsó helyen, ezeknél a hasznos élettartam nagyjából 6 év volt, a habmatracoké pedig 6,5-7 esztendő. A latex matracok hozták el a pálmát a maguk 8 éves élettartamával.

Matrac használat nagy súllyal – mire kell figyelni?

Hogyan tudod maximalizálni matracod hasznos élettartamát, ha nagyobb a súlyod?

Jobban kell figyelned például matracod időnkénti átforgatására. Amennyiben átforgatod a matracod, úgy nem mindig ugyanoda esik a nehezebb súly, hanem eloszlik az a matrac oldalain és fekvőrészén. Ezáltal pedig tovább lesz majd jó a matracod.

Ha testesebb vagy akkor semmiképpen ne feledkezz meg a forgatásról, ezt pedig gyakrabban, akár kéthetente is megteheted. Ebből a szempontból pedig praktikusabbak azok  a matracok, melyeknek mindkét oldala használható, ezeknél ugyanis a fekvőrészt is cserélheted.

A matracok napi 8 órás használatra és alapvetően fekvésre vannak tervezve. Nagyobb testsúllyal különösen figyelj erre. Amennyiben többet fekszel a matracon, esetleg azon üldögélve tévézel akkor a jobban terhelt részeken sokkal jelentősebben fog  majd felpuhulni. 

View of luxury apartment bedroom with view to the bay.

Nagy a súlykülönbség párod és közted? Akkor inkább két egyszemélyes matracot vegyeteket, mint egy nagyot. Egyrészt valószínűleg más és más keménységre lesz szükségetek, másrészt pedig a nagyobb tehertől a tiéd gyorsabban puhul majd és azt korábban cserélni is kell. A nagy matracnál az sem túl szerencsés, hogy forgatáskor kicserélitek egymás fekvőfelületét.

Magasabb testsúlynál érdemes inkább masszív, merev ágybordát – ágydeszkát – használni a magasabb árfekvésű és gyengébb rugalmas ágyrács helyett, ez ugyanis strapabíróbb és időtállóbb lesz. A forgalmazók a garancialevélben kiköthetik, hogy az ágyrácsnak milyen arányban kell alátámasztani a matracot, ez 50-70% között van általában. 

Ágyrácsod tehát nem lehet „foghíjas”, mert ha nagyobb felületen nem támasztja alá a matracot, akkor az ott megereszkedhet. 

Matracunk hasznos élettartama is lecsökkenhet a nagyobb testsúlytól, ezért amennyiben azt tapasztaljuk, hogy a nehezebb testrészeknél megereszkedett, felpuhult a matracunk, esetleg fájdalmakkal kelünk reggelente, akkor megérett a cserére.

Nagy testsúlyhoz ajánlott matracaink

Endura HD hideghab matrac

Ha testesebb vagy, ezzel a hideghab matracunkkal jársz a legjobban. 

Endura HD hideghab matracunk ugyanis az itthon elérhető egyik legmagasabb sűrűségű hideghabból készül. Az 55 kg/m3-es sűrűség még a hazai memory hab matracok anyagsűrűségét is veri. Ez a sűrű, HD hideghab garantálja a kiemelkedő formatartását matracunknak.

Ez a nagy sűrűségű, HD hideghab egyben nagy rugalmasságú HR hideghab is egyben. Ezért pedig nemcsak stabilan támaszt meg, hanem rugalmassága révén oldalt fekvésnél és kényelmes lehet. 

A nagy rugalmasságú hab jó szellőző képessége miatt is segíthet majd jól aludnod. 20 centis vastagsága nagyobb testsúlyhoz is optimális.

Small Green 70 latex matrac

Small Green 70 latex matracunk szintén jó választás lehet. Ez a matrac 20% natúr latexből illetve 80% szintetikus latexből készül. 

70 kg/m3-es sűrűsége garantálja, hogy akkor is könnyen megtámaszt majd, ha nagyobb versenysúlyban vagy, tömör anyaga ráadásul tovább tartja majd formáját alattad. 

A kevert latex kellően rugalmas és bármely alvópózban kényelmes lehet, valamint jól átszellőzik, hogy pihentetőbben aludhass. 18 centis vastagsága a tömör, masszív anyaga miatt optimális nagyobb testsúlyhoz is.

Real Green 90 latex matrac

Egyik legnépszerűbb matracunk a 100% természetes latexből, 90 kg/m3-es sűrűséggel készült Real Green 90  latex matrac. Ezt ajánljuk leginkább, ha nagy a súlyod, de szeretnél egy jól alátámasztó, mégis extra ruganyos és tartós matracot.

A TÜV Rheinland minőség és tartósság szempontjából is bevizsgálta Real Green latex 90 matracunk alapanyagát. Az LGA teszten matracunk 97 pontot ért el a 100-ból. 

A természetes latex nemcsak rugalmas és formatartó, hanem kiválóan átszellőzik, ezért nem lesz probléma vele akkor sem, ha éppen izzadós vagy. Real Green 90 latex matracunk a legmasszívabb, legerősebb anyagból készül, 18 centis vastagsága nagy súlyhoz is ideális.

Gyere be hozzánk és próbáld ki matracainkat, hogy a legjobb döntést hozhasd meg!

A képhez tartozó alt jellemző üres; matrac-akcio-uj-nincs.jpg a fájlnév

Kattints ide és nézd meg matracainkat!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük