Saját ágyba szoktatás a gyerekeknél

Akármennyire is nehéz elszakadni, egy idő után mindannyiunk érdekében el kell kezdeni a saját ágyba szoktatás folyamatát. Mind a szülőknek, mind a gyereknek szüksége van – még ha egyelőre nem is érzi úgy – egy olyan megbízható, saját térre, ami csak a pihenésről szól. Az ágy az alvás manifesztálódása, ezért már időben el kell kezdeni kialakítani ezt a bensőséges viszonyt a csöppségekben.

Később persze néha nem árt az együttalvás 🙂

Persze melyik gyerek ne szeretne inkább anyu és apu között elpilledni és ki ne örülne a baba szuszogásának, bőrének finom illatának. Az elválást a szülők és a gyerekek gyakran hasonlóan élik meg.

Van-e megfelelő időpont a saját ágyba szoktatás elkezdésére?

Először is leszögezném, hogy ahány ház, annyi szokás. Mint ahogy felnőttként sem leszünk egyformák, a gyermekek igényeiben és a családi körülményeinkben is rengeteg eltérés lehet.

A legfontosabb szerintem az, hogy ne ragaszkodjunk görcsösen egy előre kitalált sémához, az élet néha mást hoz. Lehet hogy akkor és ott úgy gondoltuk, de most és itt már teljesen máshogy látjuk. A véleményünk bármikor változhat, emiatt nem kell rosszul éreznünk magunkat. Hogy Louise L. Hay bölcsességét idézzem:

„Nincs írott törvény, amely kimondja, hogy csak azért, mert valaha hittél valamit, most már örökre ahhoz kellene tartanod magad.”

Saját ágyba szoktatás a világ körül

A mostanában népszerű módszerekből emelnék ki pár fontosabb mozzanatot, hogy komplexen, több szempontot is megvizsgálva tudjuk felmérni, hogy mi a gyermekünk szükségleteinek és a családi életünknek legtesthezállóbb megoldás. Én igyekszem objektív lenni, döntsétek el Ti, hogy melyik véleménnyel tudtok a leginkább azonosulni!

A nyugati gyereknevelésnél elfogadott, hogy a kisbabát igyekszünk minél hamarabb a saját ágyába szoktatni. Ha a kezdetektől ez válik számára természetessé, kialakul egy megfelelő alvási rutin, így később az átszoktatás nehezebb időszaka is elkerülhető – vallják sokan.

Azonban nem gondolnánk, de sok kultúrában máig él az a szokás, hogy a gyerekek egy darabig a szülőkkel együtt alszanak. Nem is kell olyan messzire menni, így van ez például Svédországban, de az egyébként modern Japánban szintén. Sőt, mostanában nálunk is egyre több szülő gondolja úgy ismét, hogy az együttalvás időszakának kitolása jótékony hatással van a kicsik fejlődésére.

A Japán találékonyság egy újabb példája.

A gyors saját ágyba szoktatás a fejlődő világunk hozományának tekinthető, korábban – bár valószínűleg a körülmények sem engedték – nem volt ilyen természetes. Okai mögött sok minden állhat: egyre növekvő igényünk a függetlenségre, az önállóság elismerése stb. De egy biztos: nem a szülői önzőség.

Manapság több fórumon is belefutottam, ahogy anyák estek anyáknak. Hol az együttalvást preferálók tartották önzőnek a másik csoportot, hol pedig a külön alvás támogatói gúnyolták maradinak az előbbi anyukákat. Azt gondolom (remélem), hogy mindenki igyekszik a legjobb édesanyává válni és biztos vagyok benne, hogy senki sem csak a saját kényelme alapján dönt valamelyik módszer mellett.

Szóval, ha eltérő véleménnyel is találkozunk, ne váljunk indulatossá, fogadjuk el, hogy egyszerűen más máshogy szereti a gyermekét!

Előbb vagy később jobb a saját ágyba szoktatás?

A korai átszoktatás támogatói szerint a módszer segíti az önálló, határozott személyiségjegyek kialakulását és megalapozza a későbbi jó alvást. Ráadásul – ahogy már említettem – nem lesz gond a majdani átállás. Soha nem értettem, hogy miért mondják azt, hogy ezek az anyák a saját kényelmüket tartják szem előtt. Az éjszaka közepén többször felkelni és átmenni, majd sokáig altatni, vajon miért tűnik kényelmesebbnek?

Mindezt félretéve azonban több jelenkori szakértő szerint, a magabiztos személyiség és a korai saját ágyba szoktatás között semmilyen összefüggés nincs. Sőt, ma már inkább azt tartják valószínűnek, hogy könnyebben válik határozott felnőtt azokból a gyerekekből, akiknek a kezdeti időszakban kielégítették a függőségi igényeit.

Vannak olyan babák, akik nem sok esélyt adnak a szülők alvásának! 🙂

Az együttalvás pozitívumai közé sok mindent sorolhatunk. Például a szülőkkel együtt alvó babák átlagosan többet szopiznak és jobban növekednek, légzésük és szívük ritmusa pedig idomul az édesanyáéhoz, testhőmérsékletük stabilabb. A kicsi zavartalanul hozzáfér az anyatejhez és az anyukának sem kell az éjszaka során több alkalommal átrohangálnia, ráadásul a csöppségek is nyugodtabbak, könnyebben alszanak vissza, ha mellettük van a mamájuk. Ennek a csodás és ideiglenes időszaknak az öröme pedig fölülmúlhatatlan!

Azonban az együttalvás csak szigorúan kontrollált, felelősségteljes körülmények között lehetséges! Többek között soha ne fogyassz alkoholt, drogot vagy gyógyszereket a közös pihenés előtt és ne használjatok sok párnát, vastag takarót vagy túl puha matracot. Az együttalvás ideális feltételeiről tájékozódj minél alaposabban az első alkalom előtt.

Egyébként bármelyik szemléletmódot is teszed magadévá, a fontos, hogy minél szeretetteljesebb, a saját igényeinek legmegfelelőbb körülményeket biztosíts a család új tagjának.

A saját ágyba szoktatás fortélyai

Egy ideig együtt aludtatok és most elérkezett a saját ágyba szoktatás ideje? A legfontosabb, hogy hiába álltok nyilvánvalóan nehezebb időszak előtt, ne kezdj el pánikolni, mert azt a gyermeked is megérzi.

Alvópárna és plüssállat 2 az 1-ben

A szakértők szerint a saját ágyba szoktatás alapja a következetesség. Hiába szakad meg a szíved, ha a kicsi sír, ha már egyszer belevágtál, nem szabad engedni.

• A saját ágyba szoktatás alapja a megfelelő esti rutin kialakítása. Az elalvást minden este ugyanaz a forgatókönyv előzze meg, vegyetek egy kellemes fürdőt, olvassatok egy rövid mesét, igyatok egy pohár meleg tejet stb. Már az ilyen rituálék megléte sokat segít abban, hogy a gyerek lelkileg felkészüljön arra, hogy lassan itt a lefekvés ideje.

• A lefekvéskor bújj gyermeked mellé, biztosítsd Őt szeretetedről, legyél nyugodt és türelmes vele. Amikor már kellően elálmosodott, ne hagyd, hogy húzza az időt (tartsd szem előtt, hogy vele teszel jót!), lassan ideje a távozásnak. Ne maradj ott addig, amíg el nem alszik, így idővel, ha éjszaka fel is riad, könnyebben tudja majd magát egyedül visszaaltatni.

• Ha sír, ne vedd fel (kivéve persze, ha beteg vagy bármi más konkrét gond van), próbáld meg a saját ágyában megnyugtatni. Cirógasd, szeretgesd, de érezze, hogy határozott és nyugodt vagy, nem esel kétségbe.

• Legyenek körülötte a kedvenc plüssei, találjatok ki közösen valami kedves kis mesét az együttalvásra. Ha éjszaka felriad, mutassátok meg neki a kiskedvencét is.

• Már gyerekkortól kezdve használjatok jó minőségű, a kicsi testalkatának, súlygyarapodásának és alvási szokásainak megfelelő, jól átszellőző matracot, hogy egy kényelmetlen felület ne okozzon ébredéseket.

Egy jó gyermekmatracra szükséged lesz! Forrás: www.agy-matrac.hu

A külön ágyba szoktatás szülőt próbáló feladat, de nagy adag következetességgel és a nyugodt, kiegyensúlyozott viselkedéssel viszonylag hamar túl lehet rajta lenni. Persze a megfelelő időpont eltalálására nincs recept, mint ahogy a módszereket is minden család a saját képére formálja. Mielőtt belevágtok, érdemes minél több forrásból tájékozódni, hogy utána összeállíthassátok a saját ágyba szoktatás hadműveleteteket. 🙂

Ha tetszett a cikk, támogasd földalatti-alvásmozgalmunkat egy lájk vagy megosztás formájában!