Alvási szokások a múltban
Sokszor hallhatjuk, hogy a modern korban egyszerűen kevesebb időnk van az alvásra, de ez az állítás téves. Korábban őseink nem aludtak egyfolytában 8-9 órát, ez az alvási szokás az iparosodással vette kezdetét.
Mi volt előtte?
A Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem kutatói egy tanulmányt jelentettek meg a korai népek alvási szokásairól. Ők a tanzániai hadzák, a namíbiai szanok és a bolíviai cimanék alvásáról rögzítettek adatokat. A kiválasztott vadászó-gyűjtögető törzsek életét antropológusok segítségével vizsgálták, hiszen az ezen életmódot élő népek alvási szokása hasonlít legjobban őseink szokásaira. 94 felnőtt alvási adatait 1156 napon át gyűjtötték.
Vadászat-gyűjtögetés forrás:planet-wissen.de
A kutatás bebizonyította, hogy tévhit, hogy őseink napnyugtakor nyugovóra tértek. Átlagosan három órával a naplemente után mentek aludni. A vizsgált személyek alvásideje kevesebb volt hét óránál. Így cáfolva lett az az elmélet, hogy a modern technológiai vívmányokról lemondva többet aludnánk.
A délutáni alvással (szieszta) kapcsolatos megállapításuk is újszerű, hiszen korábban az volt az elmélet, hogy valószínűleg a szieszta az őseink alvási szokásainak a része volt és valamikor a 18. században az iparosodással tűnt el és csak a déli népeknél maradt fenn mint szokás. A kutatás ezt megcáfolta, hiszen ezeknél a törzseknél abszolút nem volt szokás a délutáni szunyókálás. Emellett az álmatlanság viszont ismeretlen volt számukra, hiszem szavuk sem volt rájuk.
Kétszeri alvás
Az ipari forradalom előtti időkben volt népszerű ez az alvási minta. Ezt a biofázisos alvást úgy is nevezhetjük, hogy az őseink két műszakban aludtak. Rengeteg bizonyítékot találnak a történészek erre az alvási szokásra. A 15. századi imakönyvekben külön imákat lehet találni a két alvás közötti időszakra. A 16. századi egészségügyi könyvek pedig azt ajánlják, hogy nem a fárasztó nap után érdemes nemi életet élni, hanem a két alvás közötti időszakban, mert ebben az időben nagyobb az esély a fogantatásra.
Városi élet forrás:keywordsuggest.org
A kutatók szerint a 17. század végén kezdet eltűnni az első és második alvás szokása. Legelőször Észak-Európa gazdagabb lakosai kezdték elhagyni a korai alvást és a 20. századig elterjedt ez a szokás az egész nyugati társadalomban.
A 17. századig veszélyesek voltak az utcák, a bűnözők, prostituáltak és részegek lepték el. Így a leggazdagabbak is, akik megengedhették volna, hogy éjjel kimozduljanak, inkább otthonukban maradtak. Az éjszakai ébrenlétnek így nem volt presztízse.
Szavazz, hogy szerinted mi az ideális alvásidő!
[poll id=”2″]
A reformáció és ellenreformáció idején elkezdtek éjjel a titkos istentiszteleteket tartani, így a tisztességes emberek is lassan megjelentek az utcákon. Először a leggazdagabbak kezdtek „késő este” összejárni és ezt a szokást vették át később a szegényebb néprétegek.
Párizsban (1667-ben) szereltek fel legelőször közvilágítást, olajlámpák formájában. Az évszázad végére még 50 európai város kapott közvilágítást. Ezzel párhuzamosan egyre divatosabbá vált az éjszakai élet, emiatt aktív napszakká változott az éjszaka és egyre inkább időpocsékolássá vált az éjszaki alvás.
A 18. századi embernek egyre fontosabbá válik az idő és a hatékonyság, amit az ipari forradalmak tovább fokoznak. Egy 1829-es orvosi könyvben már azt olvashatjuk, hogy a szülőknek le kellene szoktatni a gyerekeiket a szokásos alvásról, mert túl sok időt rabol el.
Városi közvilágítás forrás:images.freizeit.at
Mit mondanak a kutatók?
Kutatás készült azzal a céllal, hogy felmérjék, milyen hatással van a fény hiánya az alvási szokásainkra. 15 férfi négy héten keresztül csak korlátozott mennyiségben érintkezett természetes fénnyel. 24 órából 14 órát egy zárt, sötét szobában alvással töltöttek. A kísérlet kezdetén a részvevők mélyen és hosszan aludtak. A későbbiekben elkezdtek kétszer aludni. A résztvevők első alvásnál 4-5 órát aludtak, aztán ébren töltöttek néhányat, majd újra elaludtak egészen reggelig.
A kutatók szerint a kétszeri alvás pihentetőbb lehetett, mert az ember több időt hagyott az alvásra és relaxálásra. De maga a szokás kialakulása valószínűleg a környezetre adott természetes reakcióként jelent meg, amit a fenti kísérlet is jól bebizonyított.
A fentiekből látható, hogy a történelem során többször változott az ember alvási szokása. A legkorábbi vadászó-gyűjtögető őseink valószínűleg kevesebbet aludtak és aktívabb életet éltek, és nem szenvedtek semmiféle modern alvási betegségtől, mint például az álmatlanság.
A középkor folyamán viszont kétszeri alvás szokása jelent meg. Ez a szokás egy természetes reakció volt a külső környezeti tényezőkre. Végül pedig a két alvás a 19. és 20. századra, az utcai világítás, éjszakai élet, kávéházak népszerűsége miatt, szinte eltűnik és jellemzővé válik az egyszeri 8-9 órás alvás.
Tehát ha legközelebb felkelünk az este folyamán, ne idegeskedjünk lazuljunk el, amíg el nem kezdődik a második alvásunk! 🙂
Ha tetszett a cikk, oszd meg te is Facebookon! Köszönjük!
Felhasznált irodalom
http://www.wissen.de/schlafgewohnheiten-aus-aller-welt
http://www.faz.net/aktuell/rhein-main/region/schlafgewohnheiten-wer-lange-schlaeft-ist-spaeter-wach-1538663.html
https://schlafkampagne.de/schlafen/die-geschichte-des-schlafes.php
http://www.zeit.de/wissen/gesundheit/2010-10/schlaf-kultur-geschichte
http://m5tv.hu/kulonora/8-ora-alvas-felejtsd-el-a-17-szazadig-teljesen-mashogy-aludtak-az-emberek
http://www.origo.hu/egeszseg/20160620-alvas-alvatlansag-insomnia-alvasi-szokasok-biologia-egyperces-tudomany.html
http://www.origo.hu/egeszseg/20120903-regen-nem-volt-szokas-nyolc-orat-egyben-aludni.html
http://mult-kor.hu/nyolc-oranal-joval-kevesebbet-aludhattak-oseink-20151016
http://24.hu/elet-stilus/2016/06/15/regen-minden-jobb-volt-az-alvas-is/
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/csalad_haztartas_a_noi_tevekenysegszerkezet_es_a_szerepfelfogas_valtozasai_1945_utan/