Alvás

Rántsuk le a leplet az óraátállítás hátteréről!

Óraátállítás kisokos

Cikkünk apropója, hogy idén is – mint 1980 óta minden évben – lassan elérkezik a nyári időszámítás kezdete.

Ami persze remek hír, végre magunk mögött hagyjuk a bús és komor telet, innentől már csak egyre több ruhadarabtól szabadulhatunk meg. Kezd a szívünkbe költözni a nyári hangulat, vasárnap pedig ennek nyomatékot is adva, egy órával előre állítjuk az óránkat.

óraátállítás tavaszVégre itt a jó idő!

Tehát 2017-ben március 26-án vasárnap hajnal 2-ről 3-ra ugratva az időt, hivatalosan is megnyitjuk a tavaszt.

Miért van szükség az óraátállításra?

Az óraátállítást egyrészt az indokolja, hogy mivel március és október utolsó vasárnapja között a nappalok hosszabbak, az éber órákat így többnyire világosban töltjük, tehát nem kell annyit mesterségesen világítanunk, kevesebb energiát szükséges felhasználnunk. Másrészt az emberek is több időt tudnak hasznosítani ebben a formában, a reggelek és esték is jobban kihasználhatóbbá válnak.

óraátállítás-napfény
Növekszik a napsütéses órák száma

Ha mélyebbre akarnánk ásni, Magyarország földrajzi fekvése miatt azért indokolt az óraátállítás, mert az időzónánk szerint egyébként az emberek többségénél sokkal korábban kelne fel a Nap, majd hamarabb is sötétedne. Tehát nemcsak hogy az általánosan aktív napszakaszokból vesztenénk vele, hanem az energiafelhasználásunk is nőne.

Az óraátállítás történelme

„Javaslat a világítás költségének csökkentésére”

Tudjátok kitől származik a fenti mondat? Egy polihisztor, aki még a villámot is megszelídítette és az Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozatának megfogalmazásában is részt vett. Igen, a nyári időszámítással már maga a zseniális Benjamin Franklin is foglalkozott 1784-ben. Elképzelése szerint, az óraátállítással a gyertyák használatával lehetett volna takarékosabban bánni.

Az 1900-as évek elején volt az első komolyabb próbálkozás, ami akkor még végül nem hozott átütő sikereket. Az akkori koncepció a jelenlegitől annyiban tért volna el, hogy az angol megálmodója 4 áprilisi és szeptemberi vasárnap, kis lépésekben, 20 percekkel állította volna előre és vissza az órát.

Aztán 1916. április 30-án 23:00 órakor Németországban, többek között a háborús költségek mérséklése miatt tört meg a jég. Ehhez az első világháború alatt több ország is csatlakozott (köztük Nagy-Britannia és az USA), de a háború végével minden visszaállt a régi kerékvágásba. Legközelebb – hasonló okok miatt- a második világháború alatt került elő újra a módszer. Érdekesség: az Egyesült Állomokban három éven keresztül az órát csak előre állították és ez az időszak tömören a „War Time” elnevezést kapta.

Egy órával átállítjuk az időt2017-ben már 37. éve állítjuk át az órát

Magyarországon az ötvenes évek közepén egyszer ugyan megpróbálkoztak a nyári időszámítással, de végül csak 1980-ban vezették be, gazdasági okokkal alátámasztva. Ugyanebben az évben egyébként az EU összes addigi tagállama és a Varsói Szerződés országai is bevezették.

Az Egyesült Államokban az államok eldönthették, hogy szeretnék-e a nyári-téli időszámítást. Aki mellette tette le a voksát, azoknak egy 1966-ban hozott jogszabály gondoskodik az egységességéről. Érdekesség, hogy Arizona és Hawaii államokban jelenleg sincs óraátállítás.

Még ennél is meglepőbb, hogy Oroszországban és Fehéroroszországban 2011-ben megszüntették az óraátállítás és a nyári időt állandósították, majd 2014-ben ezt véglegesen inkább a téli időzónára cserélték. 2016-ban pedig Törökország is eltörölte az óraátállítást.

Óraátállítás hatása Magyarországon

Egy 2012-ben kiadott Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) közlemény szerint az óraátállítás hatása kapitális, évente kb. 120 gigawattórányi áramot takarít meg ezzel az ország, ami nagyjából 30 ezer háztartást és közel 6 milliárd forintot jelent. Ráadásul az óraátállítás másik jótékony hatása, hogy a környezetünket is kevésbé terheljük.

Az óraátállítás előnyei

Megkérdőjelezhetetlen, hogy az óraátállításnak számos előnyét ismerjük. Az utóbbi években azonban egyre gyakrabban és hangosabban merültek fel olyan ellenérvek, amelyek sokakat elbizonytalanítottak a nyári-téli időszámítás szükségességével kapcsolatosan.

Több napfény jut!Végre sokáig lehet a szabadban játszani!

Mivel az állásfoglaláshoz először érdemes megismerni az érem mindkét oldalát, kezdjük most az óraátállítás pozitív felével!

  • Mivel a sötétben gyakoribb a bűnelkövetés, így ezek valamelyest visszaszoríthatók.
  • A szabadban végzett munkára szánt idő hosszabb, nem szükséges „feldarabolni” az elvégzendő feladatokat.
  • A munkavállalók jelentős része nappali munkarendben dolgozik, a későbbi sötétedéssel pedig a délutáni szabadidő eltöltésének lehetősége kitolódik.
  • A napsütéses órák száma nemcsak pozitívan befolyásolja az emberek hangulatát, hanem a napfény hatására termelődő D-vitamin az egészségünknek is jót tesz.
  • Ha több időt töltünk a szabadban, kevesebb áramot igénylő eszközt (számítógép, TV) használunk. A kevesebb energiafogyasztás pedig gazdasági előnyökkel jár és kisebb mértékben terheljük a környezetünket.
  • A megnövekedett világos órákban kevesebb a közúti baleset.
  • A turizmusból befolyó bevétel magasabb, mivel a hosszabb nappalok által a turistáknak lehetőségük van több szolgáltatást is igénybe venni.
Az óraátállítás hátrányai
  • Az ellenzők szerint a megtakarított energia nem annyira számottevő, főleg hogy kezdetben a pontos időhöz kötött közvilágítás volt az egyik kulcsfontosságú tényező.
  • Az óraátállítás ugyan csak néhány éjszakai vonatot érint, azonban mivel ezek menetrendjét nem módosítják, ilyenkor egy órát vesztegelniük kell.
  • Az átállást követő időszakban sokan tapasztalnak alvászavarokat.
  • Félévenként kis időre felborul a természetes belső ritmusunk.
  • Koncentrációzavarokat és fáradtságot okoz, emiatt pedig nagyobb az esély a balesetekre.
  • Mivel sokan megfeledkeznek róla, ezért aznap elkésnek vagy korábban érnek oda valahova.

Megszűnhet-e Magyarországon az óraátállítás?

Ha Magyarország eltörölné az óraátállítást, akkor a nyári időszámítás szerinti idő maradna állandó.

Azonban muszáj arra is felhívni az óraátállítást ellenzők figyelmet, hogy az európai menetrendek harmonizációja miatt csak nagyon nehéz lenne egy-egy országban eltörölni az óraátállítást, ugyanis az hatással lenne az egész térség közlekedési hálózatára.

Ráadásul a téli-nyári időszámítás az Európai Unió egyik kötelező irányelve, tehát a döntés nem csak rajtunk múlik. Ha a parlament el is fogadná az óraátállítás eltörlését, ahhoz hogy valóban megtörténjen, még legalább 15 uniós tagállam és az Európai Parlament képviselőinek többségi támogatása lenne szükséges.

nyári időszámításVasárnap ilyenkor már 11:55-öt fog mutatni a telefon

Ha ez sikerülne is, még akkor is több probléma adódhat. Például az elektromos kütyüink jelenleg maguktól átállnak a téli-nyári időszámításra, ha ez megváltozna, akkor több olyan eszköz is lehet, aminél csak nagyon bonyolult módon, a programkód átírásával lehetne az eddigi rendszert módosítani.

Egészség és óraátállítás

Sokakat az óraátállítás körüli időszak jelentősen megvisel. A biológiai óránk szerepét hajlamosak vagyunk leértékelni, miközben számos fontos élettani funkcióért felel. Hatással van a pulzusunkra, vérnyomásunkra és a testhőmérsékletünkre egyaránt. A téli-nyári időszámításra való átállás felborítja a belső ritmusunkat, ami rövid távon kellemetlenségekkel járhat.

Gyakoriak ebben az időszakban az alvászavarok, fáradtság és a dekoncentrált viselkedés. Ez különösen a gyerekeknél, időseknél és esetleg a betegeknél jelentkezhet.

óraátállítás alvászavarAz óraátállítás alvászavarokkal járhat

Ha tudjuk, hogy testünk érzékenyebben reagál az óraátállításra, próbáljunk időben felkészülni rá! Igyunk nyugtató hatású teákat, pihenjünk sokat, sétáljunk egyet a szabadban és már pár nappal korábban tudatosítsuk magunkban az elkövetkezendő változást.

Az óraátállítás negatív hatásai azonban természetesen csak átmenetiek és maximum két hét alatt a szervezet hozzászokik az új rendszerhez.

Ha tetszett a cikk, támogasd földalatti-alvásmozgalmunkat egy lájk vagy megosztás formájában! 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.